Örökbefogadó Nap az Illatos úton!

Örökbefogadó Nap az Illatos úton!

orokbefogado nap 2012 05 21 web.indd

Nem vagyunk könnyű helyzetben… A telep ismét kezdi határait feszegetni, ráadásul nyakunkon a nyár. A telep túlzsúfoltságára való tekintettel a Szolgálat vezetősége úgy döntött, örökbefogadó napot tart június 2-án, szombaton. Az idő nagyon gyorsan repül, itt az ideje, hogy a kedves olvasókat megkérjem valamire. (tovább…)

Kevés szóval…

Csütörtökön tettem közhírré, hogy az Illatos megtelt. Péntek reggeltől a mai zárásig az eredmények, csak a kutyák tekintetében:

Hozott állatok (befogott és leadott): 22 egyed.

Megtalált állat: 2 egyed.

Elvitt állatok:

Összesítés: 22 – (2 + 20 + 5 + 6 + 3 ) = -14!

Jelenleg viszonylag jól állunk, ezúton is köszönjük mindenkinek a hatalmas segítséget! Remélem, lesz ez jobb is, mindenkit szeretettel várunk!

Zsigáról új hírek itt és itt.

Menhely, vagy nem menhely?

Menhely, vagy nem menhely?

Az előző blogbejegyzés (Megtelt!) nyomán megjelent internetes újsághír (lásd itt) adta meg a lökést, hogy a következő, mai posztomban azzal foglalkozzak, ami a legfontosabb (!) a telep működése és az itt lévő állatok sorsa szempontjából.

Ugyanis a 168 Óra Online cikke, az első verzióban mindenhol úgy fogalmazott, “Megtelt az Illatos úti menhely”, “A menhely azt kéri…”, stb. Könnyen belátható, hogy ha már felelős, hivatásos újságírók sincsenek tisztában azzal, hogy mik is vagyunk mi, nagyon hiányosak és tévesek lehetnek az emberek információi rólunk. Emellett sokan elbagatellizálják ezt a kérdést, mondván, menhely és gyepmesteri telep között nincs különbség. Mindkettőben elveszett, kóbor, illetve leadott kutyák vannak elzárva, amelyeket meg lehet nézni, örökbe lehet fogadni. Ez nagyon nem igaz! Kiigazítást kértünk és kaptunk. (A cikk megjelenését, a segítséget ezúton is köszönjük a Szerkesztőségnek!) (tovább…)

Megtelt!

Megtelt!

Ennyi volt. Azok számára, akik az eddigi bejegyzéseket elolvasták, talán úgy tűnhet, az Illatos út egy szép, boldog hely, a kutyákok és makkákok mennyországa. Finom kaja, játék és séta virradattól alkonyatig és vissza. Néha ugyan köhög az egyik, tüsszent a másik, de igazából az a gazda tesz jót megunt kedvencével, amelyik idehozza hozzánk őt, szerető és gondoskodó kezeink közé. Mi majd tetőt nyújtunk feje fölé, és ha fázik, betakargatjuk, emellett négy állatorvos is figyeli minden mozdulatát, nehogy megbetegedjen. (tovább…)