Aranykalitka

Aranykalitka

Egy kissé cinikus, rövid, de annál velősebb hozzászólással kezdődött, még télvíz idején: „Nem tudsz te semmit semmiről.” (tovább…)

Reménykedhetünk?

Reménykedhetünk?

A múlt hét szombatján kezelés alá vett, brutálisan rossz állapotban lévő kutya (http://ebtelep.hu/allat/2012-1352046845-26-a) egészen tegnapig nem volt hajlandó enni, vénán át kellett tápanyagokat infundálni belé, rendszeresen. Tegnap viszont úgy bezabált, hogy utána messzire hallatszott jóleső böfögése. Ma reggel is megette, amit elé kínáltunk, úgyhogy pezsgőt még nem bontok, de nem olyan rosszak már a kilátások. Mindig, amikor ránézek, Tóbiás jut eszembe… Semmit nem tudok a kutyáról, pedig nagyon szívesen hallanék róla.

Forrás INNEN

Update: LINK

… és egy jó

… és egy jó

Csipkerózsikával együtt megérkezett hozzánk Csocsó is. Ugyanarról a helyről és ugyanakkor hozták, mint azt a kis fehér kutyát, akit végül a nagy erőfeszítések ellenére sem sikerült megmenteni az éhhaláltól. Amikor épp nem Csipkerózsikával foglalkoztunk, Csocsót láttuk el, ezt a nyúlánkra nőtt, keleties arcvonásokkal bíró, illedelmes, barátságos kutyát. (tovább…)

Egy rossz…

Egy rossz…

Ilyet még nem láttam.

Behoztak két kutyát hozzánk, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy ezek az állatok egy nyomozás alatt álló eset bűnjelei. Állatkínzás. A feljelentés, a hatósági és rendőrségi folyamatok elindítása egy vidéki, rendkívül lelkiismeretes hatósági állatorvos javára írhatók, akinek nevét sajnos nem árulhatom el. (tovább…)

Szergej Szergejevics kutyája

Szergej Szergejevics kutyája

Szergej Szergejevics jó természetű ember volt, nyugodt. Pontos, mint a svejci óra. Havonta egyszer spiccesen ment haza a kocsmából, mindig ugyanazon a napon, a hónap 3. hetének keddjén. Ám soha nem volt gond vele. Alacsony, vékony és cingár, barna ember volt. Tette a dolgát, jól tartotta egy szem feleségét, gyereke nincs. Fizette az adót rendesen, néha többet is, mint kellett volna, de mindig azt mondta, inkább legyen több, mint kevesebb, ettűl egészséges a nemzet. Egy dologra volt büszke egész életében: a bajszára. Az a bajusz mindig szabályos, vékony és zsíros volt. Fénylett és csillogott. Csak erről volt hajlandó az emberekkel beszélgetni. A bajuszokról. Sajnos erről a jótét lélekről többet nem igazán lehet mesélni, hiszen egyszerű volt, mint a pofon. Tudta is magáról, és szerette ezt a tulajdonságát. X évnyi és Y rubelnyi adófizetés után letette a kanalat. A felesége megsiratta, ahogy azt köll, majd hümmögött egyet és folytatta életét. (tovább…)