Te itt maradsz!

Te itt maradsz!

A kérdés, amit a legtöbbször feltesznek nekem az Illatos úti munkám és élményeim kapcsán, a következő: mi az, ami a legjobban megvisel?

A válaszom mindig ugyanúgy hangzik: az, ha leadnak egy állatot. (tovább…)

A deszka

A deszka

Mit jelent játszani? Jól érezni magunkat, belefeledkezni valamibe. Energiát levezetni, kellemesen elfáradni. Élvezni más társaságát, sokat, de tényleg sokat nevetni. Felhőtlen jókedv, vidám kacajok, hogy jó az idő, vagy éppen rossz, mindegy, mert ilyenkor semmi, de semmi nem számít. (tovább…)

Bobi, a szurikáta

Bobi, a szurikáta

Mai posztom egy kicsit önző indíttatásból születik meg. Örülnék azonban, ha elolvasnátok, mert meg kell értenetek, miről van szó.

Néha, ha a szükség megkívánja, állatorvosi teendőim mellett feladatom, hogy az éppen bekerülő állatokról fényképet készítsek. Nem olyat, amilyet szoktam, a hivatalos fotók esetében nincs helye „művészies” látásmódnak, olyanoknak kell lenniük, hogy lehetőleg mindent megmutasson az állatról beérkezésük pillanatában. (tovább…)

Üzenet a leadóknak

Sziasztok!

Sokan vagytok és sokfélék. Idős, fiatal, nő és férfi. Egyedül jöttök, avagy a párotokkal, családtagjaitokkal. Lehet, hogy te vagy az a hölgy, aki stílusosan öltözve és audit vezetve érkezett hozzánk tegnap, de előfordulhat, az a mai fickó vagy, aki kopott, szebb időket megélt farmernadrágját viselve szállt le az 55-ös buszról. Mindőtöknek más és más az élete, az álma. Ugyanúgy gondok gyötörnek titeket, mint minket és bárki mást. Meg nem tudnám mondani, miben különböztök azoktól az emberektől, akiket a város más pontjain látok. Valószínűleg semmiben.

Van azonban egy dolog, amiben egyformák vagytok. (tovább…)

“Kutyámat elcserélném…”

“Kutyámat elcserélném…”

Szomorú dolog, ha az ember, miután nagy boldogan “beruház” egy kedvencállatra, a saját, illetve családja életét színesítendő, aztán később mégis megválik tőle. Ezer olyan okot gyűjthetnénk össze, miért döntenek így a tulajdonosok. Én a sort a szerintem legsúlyosabb problémával, vagyis a mai világunkban tapasztalható túlzottan ingerdús környezet miatti, és a fogyasztói társadalmi berendezkedés okozta jelenséggel kezdeném, amikor az emberek hihetetlenül gyorsan ráunnak dolgokra, bármi is legyen az. Zárnám azzal az esettel, amely ellen nem tehetünk semmit, amikor a családban tragédiák következnek be (lakás elvesztése, haláleset). Mindenesetre mindenkinek van vélt, vagy valós oka, indoka, amely mentén döntését végül meghozza. (tovább…)