Szerző: ebdoc | 2015. jan 18. | blog
A két ünnep között történt, hogy elromlott az ébresztőórám. Mivel muszáj volt korán kelnem, kerestem valamit, ami megbízhatóan pótolja tragikus hirtelenséggel elhalálozott kollégáját. Csak nagy sokára jutott eszembe, mi lenne a legjobb választás. Egy pirinyó, ősrégi készülék, amely soha nem romlik el, soha nem hagy cserben, sokat nem tud, de azt nagyon. Egy kis eszköz, amely ha ébreszt, a lelket ugrasztja ki belőlem, amely visszakézből pofon vág, de úgy, hogy a fal adja a másikat. Tripla hatás, biztosan be fog válni. Kirámoltam hát mindent az éjjeliszekrényem mélyéről, ócskaságok, hosszú évek óta nem látott, gyűrött és kopott tárgyacskák, míg végül megtaláltam ott, ahol hevert. Ki tudja már, mióta? (tovább…)
Szerző: ebdoc | 2014. Júl 19. | blog
Másnap reggel tökéletes napra virradt. Korán keltem, az első fénysugarak laposan kúsztak be orvul a szobába, ám csalárd cselekedetüket gyönyörű fényjátékkal kompenzálták. A nappali kék szín még nem vette fel műszakját, így a hajnal mókamesterei mázolták tele az égi festővászont, a narancs, a vörös és a lila játszotta szokásos, ám hamar véget érő násztáncát. Néztem, néztem ezt a csodás jelenséget, majd nagy levegőt vettem. (tovább…)
Szerző: ebdoc | 2014. Júl 16. | blog
Épp azt becsültem meg, körülbelül négy perc még a tűző napon és esküszöm, napszúrást kapok. Vagy tényleg kegyetlen hőség volt, gyilkos sugarakkal, vagy azért nem bírtam jól a kánikulát, mert a tarkómat sütötte a Nap, míg az állatokkal foglalkoztam. (tovább…)
Szerző: ebdoc | 2013. okt 20. | blog
Bár hétvégén nem dolgozom, az esetek többségében pontosan tudom, éppen mi történik a telepen, hála annak a szerteágazó hálózatnak, amibe belecsöppentem. Mint ahogy azt is megtudtam, Izsák (a kutya itt és itt is szerepelt) a mai napon végre gazdára lelt, az öröm, a megkönnyebbülés… nos, leírhatatlan… Ezért nem is eresztem mondanivalóm bő lére, jöjjön hát Anikó levele és képei. Anikóé, aki annyit, de annyit tett őérte… (tovább…)
Szerző: ebdoc | 2013. feb 28. | blog
Minden áldott esetben, amikor idősebb, korosabb kutya kerül hozzánk, nagyot sóhajtunk. Majdnem olyan nehéz helyzetbe kerülünk velük kapcsolatban, mint a napos korú almokkal, tanácstalanul szemléljük őket, de hát mit kezdjünk mi velük? (tovább…)
