Kedves olvasóim!

 Előre is elnézést kérek a – tőlem szokatlan – szűkszavú megfogalmazásért, de olyan közleményt teszek közzé, amit nem tudok és nem is szeretnék bővebben kifejteni.

Magánjellegű témáról van szó, ám mivel az egykori, Goldenblog-győzelmet is elért Élet az Illatoson című blogon közzétett 203 szomorú-vidám történetet közel egymillióan olvastátok a világ 114 országából (nem beszélve annak Facebook-oldaláról, amelynek több mint 30 ezres követője ország-, sőt némely esetben világszerte juttatta el a pórul járt állatokról szóló posztokat), úgy érzem, igen, nektek is tudnotok kell róla. Íme:

Hosszas tanakodás után beadtam felmondásomat az Illatos úton, és a vezetéssel történő közös megegyezés alapján köztisztviselői jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnésre került.

Értékrendemet és a rászoruló állatok iránti érzelmeimet követve nem szándékozom befejezni eddigi tevékenységemet, reményeim szerint a továbbiakban is lesz lehetőségem és alkalmam, hogy ott segítsek, ahol tudok. Ugyanebből kifolyólag a blog sem szűnik meg, csupán szereplői változnak, hiszen országunkban sajnos még mindig több az elesett négylábú, mint amennyit el tudunk képzelni. Amennyiben úgy érzitek, szívesen velünk tartotok a továbbiakban is, a közösség lélekemelő erejét felismerve szeretettel várok mindenkit az alább linkelt új Facebook-oldalunkon (ebdoc.hu), ahol a továbbiakban közlünk híreket, például a hamarosan induló akcióról, amelyet a paksi kutyák érdekében bonyolítunk le:

 

Köszönöm mindenkinek eddigi segítségét és támogatását, amely nélkül soha nem sikerült volna elérni semmit.

Dr. Mikesy Levente (ebdoc)

U.i.: Azt mondják, amikor egy ajtó bezárul, valahol kinyílik egy másik. Remélem, igaz.