Az Illatos út akkor működik hatékonyan, ha olyan, mint egy nagy folyó, amely megállás nélkül hömpölyög, vagy mint egy futószalag, amely szünet nélkül dübörög. Mindig azt mondom, a helyi adottságok és a jogszabályi keretek, működésbeli jellegzetességek miatt ez a hely nem lehet más, mint átmeneti szállás. Egy olyan hely, ahová a sötétségből érkeznek az állatok, mint például Bagira, a viadaloztatott kutya, vagy mint Golyó, a meglőtt macska, hogy aztán innen ellenőrzött, illetve ellenőrizhető körülmények közé kerüljenek. Mikrochippel megjelölve, beoltva, és sok esetben állatvédő alapítványok szigorú felügyelete alatt. Kozma doktor néhány tipikus esetben az „utolsó menedék” kifejezést használja. Ugyanis azoknak az állatoknak egy része, akiket jól láthatóan megkínoztak, vagy amelyek rendkívül súlyos mértékben elhanyagolt állapotban vannak, soha nem kerülne menhelyre. Ide viszont el merik hozni őket, a megszokott szöveg (“az út mellett találtuk”) kíséretében, mert azt hiszik, mi is gonoszak vagyunk.

Ahhoz, hogy elláthassuk feladatunkat, illetve ahhoz, hogy a nálunk lévő állatok minél kevesebbet szenvedjenek a bezártság, magány miatt, nagyon fontos, hogy akik bejönnek, azok el is menjenek. Ám most nem állunk jól, egy helyben tipegünk, és ez nagyon nem jó érzés. Egyre több állatunk van, amely „ránk ragadt”, velünk él már hónapok óta, vagy pedig olyan gondokkal küzd, amikre itt nincs megoldás. Jellemzően az idősebb állatok „ülepednek le nálunk”, ezért a múlt hétvégén egy olyan örökbefogadó napot tartottunk, amelyen kifejezetten ők álltak a figyelmünk középpontjában. Nehéz fába vágtuk a fejszénket, ugyanis szám szerint 16 állatról van szó, lista ITT. Nos, még a hétvége előtt hazamehetett tőlünk Dagi, a jeles napon viszont egyetlen társát sem vitték el. Tegnap elkerült tőlünk a szeretetbomba rottweiler, ám nem sokkal később nagy perpatvar alakult ki körülötte, hová megy a kutya, miért, kivel és mennyiért. Egy jó ismerősöm szerencsére azóta megígérte nekem, szemmel tartja a kutyát, s csak megbízható helyre adja majd, kizárólag előzetes és utólagos ellenőrzéssel. Szeretjük ezt a kutyát, ezért mi is tudni szeretnénk, mi van vele.

Mostanában az állatvédelem szinte csak a csatározásról szól, és ez, higgyétek el, számunkra is rendkívül fárasztó. Ki merem mondani, hogy ha van, ami visszahúz minket, ami le tudja törni egy kicsit a lelkesedésünket, az a mostanában szinte állandósuló támadássorozat. Frusztráló, hogy bár máshogy, de ugyanazokért a célokért küzdünk, sőt, vannak már eredményeink is, a gyűlölet szintje és ereje sokszor még mindig a régi. Hiába mondjuk, mi nem menhely vagyunk, ránk, gyepmesteri telep lévén, egészen más és sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, ezt sokan nemcsak nem értik meg, de nem is hajlandóak mindezt átgondolni. A legnagyobb baj viszont az, hogy minket támadni kiváló kampánytéma. Erről majd egy kicsit később… No, mindegy, elnézést a kitérőért. :)

A lényeg az, hogy annak ellenére, rengeteg embernek köszönhetően az idei év eddig hihetetlenül jól alakult, mindebből Lexi nem sokat érez.

_IGP1320

Ő sajnos a napokban az új rekorderünk lett, május 6-a óta van itt, ha még egy hónapot itt kell töltenie, bizony betölti a rettegett fél évet. Miért rettegett? Tapasztalatom szerint általában maximum ennyi időt bírnak nálunk a kutyák idegileg, de van, aki hamarabb kiborul. Bosco sorsát például még mindig nem tudom elfelejteni, sokszor eszembe jut az a szép kutya. Van Lexinél régebb óta nálunk lévő kutya, pl. Charlie három nap múlva üti meg a fél évet, de az ő sorsa már rendezés alatt van. Ivartalanítottuk, már csak a szabadulásra vár, amely pillanat hamarosan el fog jönni.

Bár Lexi még jól bírja, kezdünk egyre inkább aggódni miatta. Jellemleírása ITT olvasható, kérlek titeket, fogjunk össze érte!

Izsák is nálunk van még, a történetét ITT olvashatjátok. Eddig szűnni nem akaró hasmenése csillapodni látszik, és ez kizárólag Anikónak köszönhető. A fiatal lány segítségével teljesen megvonhattuk Izsáktól a száraztápot (Eukanuba), ami vélhetően a problémát okozta, ugyanis Anikó napi szinten főzi és hordja be neki a diétás házikosztot. Teszi mindezt annak ellenére, hogy rengeteg a dolga, munkája. Ám ez nem állapot, nem várhatjuk el tőle, hogy hosszú hónapokig segítsen szinte erején felül a kutyán, Izsáknak sürgősen nyugodt helyet, gazdit kellene találni, aki meg tud adni neki mindent, amire szüksége van. A diétás kiegészítőkhöz, az állat mihamarabbi felerősítéséhez Lakos Gyuri bácsi is felkínálta segítségét, a szakmában régi harcosként óriási tapasztalata van mindebben.

_IGP1329

Mit kap majd Izsák személyében leendő gazdája? Egy végtelenül kedves, mosolygós, illedelmes, csupaszív kutyát, aki – a fejemet teszem rá – minden felkínálkozó lehetőséget megragadna, hogy kimutassa háláját megmentője felé azért, mert hosszú élete végre értelmet kapott.